A t�rt�nelmi nagybirodalom, az Ottom�n Birodalom megalap�t�ja I. Oszm�n volt a 14. sz. elej�n, akinek uralkod�s�nak idej�n a birodalom hat�rai el�rt�k a M�rv�ny-tengert, majd 1354-ben a t�r�k�k Gallipoli bev�tel�vel behatoltak eur�p�ba.  A h�d�t�, terjeszked� �llam II. Szulejm�n uralkod�sa alatt �lte f�nykor�t (1520-1566). Ekkor a birodalomhoz tartozott �szak-Afrika, D�lnyugat-�zsia, a Balk�n-f�lsziget �s a K�rp�t-medence jelent�s r�sze. A 17. sz. v�g�t�l kezdve egym�st �rt�k a s�lyos katonai �s politikai veres�gek. T�r�korsz�gnak sorra le kellett mondania a megh�d�tott ter�leteir�l. Az 112-1913. �vi balk�ni h�bo�kban a birodalom csaknem teljesen kiszorult Eur�p�b�l. Az orsz�gban 1919 �s 1922 k�z�tt nemzeti f�ggetlens�gi h�bor� folyt Musztafa Kemal vezet�s�vel. A szult�ns�got elt�r�lt�k, �s 1923-ban kiki�ltott�k a T�r�k K�zt�rsas�got, a jelenlegi hat�rai is is akkor alakultak ki. Ter�lete �sszek�t� kapocs Eur�pa �s �zsia k�z�tt, sz�mos kereskedelmi �tvonal halad ter�let�n. A strat�giailag fontos Boszporusz �s Dardanell�k tengerszoros 1936 �ta �ll ellen�rz�se alatt. Felsz�molt�k az iszl�m vil�gi hatalmat, bevezett�k a polg�ri t�rv�nykez�st, �tt�ertek az eur�pai id�sz�m�t�sra �s a latin bet�s �r�sra, valamint t�rv�nybe iktatt�k a n�k egyenjog�s�g�t (j� k�s�n...). Atat�rk (Musztafa) hal�l�ig (1938) a parlament�ris demokr�cia �s a t�bbp�rtrsz. m�r gy�kereket vert az ors�gban, az alkotm�ny szerint a demokr�ci�t a hadsereg v�di. Az orsz�g s�lyos bels� probl�m�ja a kurd k�rd�s, mi vel a t�r�k �llam mindenf�le kurd �nrendelkez�st elutas�t. 1984 �ta �lland�ak a fegyveres �ssze�tk�z�sek.